"Az ellenőrzések tapasztalatai alapján nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy az albán pékségek kiemelt élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenének" – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Több ezer pék hiányzik a sütőiparból és a vállalkozások többsége veszteséges.
A kormány 15 százalékos béremelési javaslatára a pékek 30 százalékos áremeléssel válaszolnának. A kenyér mindig kritikus kérdés volt, és az ár meghatározásában kevésbé számít a pékek szava.
A vevőt ne érdekelje a minőség, az a lényeg, hogy magyar pék süsse azt a kiflit. Beindult a Magyar Pékszövetség az albán pékek ellen, ezzel kapcsolatban a szövetség elnöke olyan meredeket nyilatkozott, hogy azóta sem térünk magunkhoz.
Védjegyrendszer bevezetésén dolgozik a pékszövetség. A magyar pékség megnevezést a kiváló minőségű terméket gyártó hazai cégek használhatnák, hogy irányt mutassanak és áttereljék a vásárlókat a gyakran feketén dolgoztató, nem megfelelő alapanyagokat használó albán pékektől.
Más, rostokban gazdagabb lenne a kenyér az agrártárca rendelettervezete szerint. Miközben sokan a sótlan kenyértől tartanak, az albán pékek fütyörészve sütik tovább a bucikat és a vekniket – sokszor kétes származású alapanyagokból. A szigorításokat ugyanis egyszerűen ki lehet játszani. Amúgy pedig nem ártana inkább a mindennapi kenyérbe kerülő élesztők és adalékanyagok brutális mennyiségét korlátozni.
A Magyar Nemzet névtelen forrásai azt sejtik, a Magyarországon nagyon sikeres albán pékségláncra csapott le a NAV a közelmúltban.
Több száz albán és horvát pékség működik Magyarországon, és további 150-en jelezték, hogy üzletet nyitnak. Ennek ellenére a pékségek száma évről évre csökken. Az ágazatban az átlagprofit nem haladja meg az 1-1,5 százalékot.
A magyar sütödék problémának tartják az albán pékségek jelenlétét, bár egyesek szerint csupán konkurenciaharcról van szó - írja a Magyar Nemzet.